Békésen, a Rákóczi utcai járda felújítási munkálatai közben a régi híd boltívére bukkantak a szakemberek. Az egykori Fekete-Körösön átívelő híd maradványa a most megépülő járda és kerékpárút közötti zöldterületen lesz feltárva. A macskaköves úton ez a híd biztosította egykor az átkelés lehetőségét, így az utókor számára most láthatóvá válik majd ez az érték. A feltárást követően akár műemlékké is nyilváníthatják a régi hidat.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS


Békés Város Önkormányzata
PÁLYÁZATOT HIRDET


a tulajdonát képező  3918 helyrajzi szám alatt felvett 5630 Békés, Verseny u. 4. szám alatt található,

Vállalkozói Centrumban (Inkubátorház) található
irodák, műhelyek, raktárak, bérlet útján történő hasznosításra


Bérleti díj:
O      iroda: 1.200 Ft/m2+ÁFA/hó
O      műhely, raktár: 550 Ft/m2+ÁFA/hó
O      az egy éven belül alakult, kezdő vállalkozások 15 %-os kedvezményben részesülnek a bérleti díjakból egy éven keresztül


Részletes tájékoztatás kérhető:
·        Gyebnár Péter, inkubátorház menedzserétől; tel.:06-66-411-011/166-os mellék



A pályázatnak nincs benyújtási határideje, elbírálása folyamatosan történik
A pályázat beadásának helye: Polgármesteri Hivatal, Titkárság (5630 Békés, Petőfi u. 2.)

Önök megszavazták, Mi elhozzuk őket!

Megvannak a XII. Madzagfalvi Napok fellépői

Közel három héten át hat előadóra lehetett szavazni a közelmúltban azért, hogy az idei Madzagfalvi Napokon a közönség is aktív részese lehessen az esti fellépők kiválasztásának.

Öt helyen, a Békés Mátrixon, a Békés Városi Kulturális Központ honlapján, a Torony Rádióban, a Beol internetes portálon illetve a Békési Újság szavazólapján lehetett véleményt formálni a lehetséges fellépőkről.

A három hét alatt összesen 24.751 szavazat érkezett be, melyet ezúton is köszönünk minden szavazónak.

A végeredményt az alábbiakban közöljük:

1. Hobo                                  6729    szavazat

2. Rúzsa Magdi                     4917    szavazat

3. Magna Cum Laude           4772    szavazat

4. Dobrády Ákos és Emília      4486    szavazat

5. Kormorán                           2881    szavazat

6. R-GO                                 966      szavazat

A Békés Városi Kulturális Központ megkezdte a tárgyalásokat a fellépők menedzsereivel, jelenleg folyik a dátumok egyeztetése. A fellépők már lekötött programjai miatt előreláthatóan pénteken lép fel Hobó, szombaton hallhatjuk Rúzsa Magdit élőben, míg vasárnap a Magna Cum Laude szórakoztatja a közönséget.

Jó szórakozást kíván mindenkinek a XII. Madzagfalvi Napokon

Békés Város Önkormányzata!

A Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum

szeretettel meghívja Önt és Kedves Ismerőseit a

Békés történetírása – Békés a történetírásban

(110 éve hunyt el Somlyai Gábor, városunk első krónikása)

című kiállítás megnyitójára

2010. április 29-én 14.00 órára a Városháza emeletére.

(Békés, Petőfi u. 2. sz.)

A kiállítást rendezte és megnyitja:

S. Turcsányi Ildikó főmuzeológus

Megtekinthető: hétfőtől péntekig munkaidőben,

2010. október 15-ig.

A békési gyógyfürdő története

A Fürdő létrrejöttéig sokáig csak szabadstrand állt a fürdőzők rendelkezésére.

Az első Fürdő Egylet Békésen 1883-1900 között működött. Az Egylet ugyan feloszlott, de a fürdő iránti igény tovább élt. A létesítmény építésének előkészítésére 1936-ban bizottság alakult, amely megbízta Govrik László mérnököt a tervrajz elkészítésével. Az akkori Mezőgazdasági Szeszgyár Rt. (a mai Szent Pál soron volt) gyárépületének felhasználásával szerették volna a fürdőt megépíteni, azonban a közeli temető és a megfelelő víz hiánya ezt meghiusította. 1937-ben - valószínű a fent említett helyen - Govrik László már a sportuszodát tervezte meg.

1938-ban létrejött a 434 alapító tagot számláló Békési Fürdő Egyesület. Elnöke K. L. Szabó Gábor községi bíró, pénztárnoka pedig Végh Károly kereskedő volt.

Az alapító okirat szerint "rendes tagja" az lehetett az egyesületnek, aki legalább egy darab 20 pengő névértékű fürdő részjeggyel rendelkezett, míg "pártoló tag" az, aki az egyesület pártoló tagja közé legalább egy évre belépett, részjegye nem volt, de 2 pengő tagdíjat befizetett. Az egyesület alapszabályai között volt az is, hogy fürdőt csak a rendes és a pártoló tagok látogathatták. Később ezt a szabályt módosították, mivel a lakosok egy része a fürdő építkezéséhez kisajátított ingatlanát csak úgy engedte át - kárpótlást is kaptak a házhelyeikért -, ha az egyesület a leendő fürdő látogatását mindenki számára biztosítja, s az a közérdeket fogja szolgálni.

1938-ban lezajlottak az Egyesület és a lakók közti terület megváltások, és megépült egy közös, illetve egy hatkádas medence, azonban a víz odavezetése, a gőzkazán és a berendezési tárgyak beszerzése pénzhiány miatt még váratott magára. A fürdőt végül is 1939 júniusában adták át a község és a környék lakossága számára. A vizet az Asztalos utcai artézi kút szolgáltatta az - akkori nevén - Dobozi út 8-10. szám alatt lévő fürdőépületben, azzal a kikötéssel, hogy a lakosság céljára szolgáló víz mennyisége nem csökkenhet.

Az Asztalos és Kurta utca kereszteződésénél engedélyezett községi artézi kút vizét kőagyag-csöveken vezették mintegy 550 méter hosszan a fürdőhöz, amelyeket később Eternit védjegyű azbeszt cementcsövekre cseréltek. Az Asztalos utcai kút megépítését egyébként még 1927-ben engedélyezte az alispán. A munkálatok eredményeként egyébként egy 600-650 méter mélységű és 89 mm-es belső átmérőjű főcsővel rendelkező kút jött létre, melyet a lakosság 1930-ban vehetett át használatra.

1940-ben a Békési Újság arról számolt be, hogy a fürdőt teljesen felszerelték, alagsori pincét alakítottak ki a külső és belső bejövő víz hasznosítására, főképpen annak gőzzel való melegítésére. Később, a háborús idők okozta szénhiány miatt, a fürdő általában csak heti 3-4 nap üzemelt.

A fürdővel kapcsolatban több nagyszabású terv is született: 1942-ben az OTI 25 szobás üdülőtelepet, a Fürdő Egyesület pedig tízszobás szállodát kívánt létrehozni, aminek megépítését a vízminőség analízisétől tette függővé. 1943 júliusára meg is született a hivatalos eredmény. A Magyarhoni Földtani Társaság Hidrológiai Szakosztálya, valamint a Balneológusok Országos Egyesülete szerint: "A víz hőmérséklete 41,2 C fok, színe barnássárga, amely színt a növényi eredetű organikus anyagok okozzák. A víz gyógyászati szempontból fontosabb alkaltrésze a jód, az arzén, a kovasav és a lúgosságát okozó nátrium-karbonát. Ásványvizünk elsősorban mint termál-fürdő alkalmazható. Mint ilyen, előmozdítja az elhúzódó gyulladásos folyamatok gyógyulását. A kis mennyiségben jelen lévő vas és magán segítik az arzén gyógyító hatását. Mint, elsősorban alkális víz, főleg a nyálkahártyák idült hurutjaiba, gyomorsav túltengés esetében, továbbá a szervezet lúgosítására használható." Dr. Jeney Endre egyetemi tanár szakvéleménye alapján ásványi hévíznek nyilvánítottákaz Asztalos utcai kút vizét.

1943-ban kilenc káddal bővült a fürdő, átépítették a tetőt, valamint új öltözőket és pihenőt alakítottak ki.

1945-ben a Békési Fürdő Egyesület átadta az intézményt, s a vele járó üzemeltetés jogát a községnek. A község képviselő-testülete még ez évben elhatározta, hogy strandfürdőt hoz létre. Ekkor építettek egy kisebb gyógymedencét, valamint a fürdő körüli betonjárdát, az épületet körülvevő betonkerítést, továbbá elvégezték a pince víztelenítési munkálatait is.

1956-ban Petz Gyula tervei alapján több bővítési-korszerűsítési munkálat is megvalósult.

Az 1964-1965 közötti időszakot tekinthetjük a fürdő bővítésének utolsó korszakának is. Ekkor épült meg ugyanis egy 33 x 15 m-es nyári tisztálkodási célokat szolgáló  ülőmedence. Kialakítottak egy fűtési szempontból korszerű kazánházat, valamint  fürdő vizének ellátására egy új kút fúrására is sor került.

A hatvanas éveket követően újabb beruházások nem történtek. Az intézmény elsősorban reumatológiai feladatokat látott el, a külső medencék tönkrementek.

A legújabb tervek szerint az uszodát és a gyógyászati részleget szeretné a város fejleszteni. Emellett egy négyágyas kórházi bővítés is a beruházási program részét képezi, ami várhatóan 2011-re készül el. Mindezen fejlesztések Békés városi kistérségi szerepét is jelentősen növelik.

"A Békési Fürdőért" Közalapítvány számlaszáma:

11998707-06278340-10000001 Erste Bank

Szerkesztette: Nagy Ildikó, a Békés Megyei Levéltár Békési Fióklevéltárjának osztályvezetője

Az összeállításban részt vett: B. Szűcs Irén, a Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum igazgatója, valamint Ferenczi Sándor helytörténet-kutató

Támogatta: Békés Város Önkormányzata 

A tájékoztató végén a KÉRELEM szóra kattintva letölthető a kérelem benyújtásához szükséges adatlap!

T Á J É K O Z T A T Ó

A krízishelyzetbe került személyek támogatásáról

A regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személynek egyszeri, vissza nem térítendő támogatást állapíthat meg.

A támogatás összege legalább húszezer forint, legfeljebb ötvenezer – különös méltánylásra okot adó körülmény fennállása esetén legfeljebb százezer – forint.

A támogatás egy alkalommal, a család egy tagja számára állapítható meg.

A támogatást 2009. augusztus 1. és 2009. november 30. között lehet igényelni.

Krízishelyzetére tekintettel ki jogosult támogatásra?

A nagykorú személy, ha

- a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét (2009-ben 57.815,- Ft) nem haladta meg,

- részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján nem folyósítanak öregségi nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, özvegyi nyugdíjat, árvaellátást, szülői nyugdíjat, baleseti hozzátartozói nyugellátást, bányásznyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, szolgálati nyugdíjat, előnyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot, és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát, és

- a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került.

Mi minősül krízishelyzetnek?

A család mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező

- a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elveszítette,

- jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérő mértékben csökkent,

- lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztő-részlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy

- egészségi állapota indokolja (az egészségromlásnak is 2008. szeptember 30-át követően, a válsággal valamiféle összefüggésben kell bekövetkeznie).

/ Ezen feltételek nem együttesen, hanem külön-külön értendőek: elegendő, ha az egyiknek megfelel a kérelmező/.

Ki nem jogosult a támogatásra?

Nem jogosult támogatásra az a személy,

- akinek a 2009. év folyamán 15.000,- forintot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapított meg az önkormányzat,

- akinek esetében átmeneti segély megállapítása iránt eljárás van folyamatban, a kérelem elbírálásának időpontjáig, vagy

- aki a támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását megelőző 90 napon belül átmeneti segély megállapítására kérelmet még nem nyújtott be a helyi önkormányzathoz, pedig arra egyébként az önkormányzat rendelete alapján valószínűleg jogosult lenne.

Hol kell igényelni a támogatást?

A támogatás megállapítása iránti kérelmet 2009. augusztus 1. és 2009. november 30. között formanyomtatványon, a kérelmező lakó-vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. A nyomtatvány beszerezhető a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőitől, illetve letölthető a www.bekesvaros.hu. honlapról.

Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni?

A kérelemhez csak a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett

- jövedelem összegének igazolására alkalmas iratot vagy annak másolatát, valamint

- a törlesztő-részlet emelkedése esetén a havi törlesztő-részlet emelkedését igazoló iratot            (bankszámlakivonat, csekkszelvény másolata vagy banki igazolás).

Nem szükséges tehát sem a munkahely elvesztésének, sem a jövedelem csökkenésének, sem pedig az egészségi állapot romlásának külön igazolása, ezen körülményekről a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik.

A kérelem benyújtását követően a jegyző megvizsgálja, hogy a kérelmező esetében a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak-e. Ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a jegyző a kérelmezőt 3 munkanapos határidővel hiánypótlásra szólítja fel.

Mely esetben utasítja el a jegyző a kérelmet?

Ha a kérelmező

- a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidőben nem tett eleget, vagy

- a támogatásra való jogosultság feltételeinek nem felel meg.

Ha a jegyző a kérelmet nem utasítja el, mit igazol a formanyomtatványon?

A jegyző igazolja, hogy a kérelmező

- a támogatásra való jogosultság feltételeinek megfelel,

- átmeneti segély megállapítása iránti kérelmét a támogatási kérelem benyújtását megelőző 90 napon belül elutasították, vagy nem utasították el, és

- a kérelemben foglaltak szerint különös méltánylást érdemlő ok fennáll vagy nem áll fenn.

Ki dönt a támogatás odaítéléséről?

A székhely szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság dönt a támogatás összegéről.

A támogatás odaítéléséről mennyi időn belül dönt az Igazgatóság?

Az Igazgatóság a támogatásról, illetőleg annak összegéről a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül dönt. 5 munkanapon belül dönt az olyan személy támogatási kérelméről, akinek az átmeneti segély megállapítása iránti kérelmét a támogatási kérelem benyújtását megelőző 90 napon belül jogerősen elutasították.

Milyen szempontok alapján dönt az Igazgatóság a támogatás odaítéléséről?

Az Igazgatóság a kérelemről

- az egy főre jutó havi jövedelem összegének,

- a családban élő gyermekek számának,

- a különös méltánylásra okot adó körülménynek és

- a kérelem elbírálásakor rendelkezésre álló forrás keretösszegének mérlegelésével dönt.

A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ennek értelmében sem a jegyző esetleges elutasító döntésével, sem pedig a nyugdíjbiztosítási igazgatóság döntésével szemben nem lehet fellebbezni.

Mi vehető figyelembe különös méltánylást érdemlő körülményként?

Az Igazgatóság a támogatási összeg megállapításakor különös méltánylásra okot adó körülményként veheti figyelembe, hogy a kérelmező

- havi jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 30%-ot meghaladó mértékben csökkent,

- lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztő-részlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 30%-ot meghaladó mértékben emelkedett, vagy

- családjában legalább három 18. életévét be nem töltött gyermek eltartásáról gondoskodik.

Ki folyósítja a támogatást?

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, a támogatás megállapításáról szóló határozat beérkezésétől számított 5 munkanapon belül.

Fontos tudni

A támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából:

Család: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége,

Közeli hozzátartozó:

- a házastárs, az élettárs,

- a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt,

- a 18. életévét be nem töltött, és a már 18. életévét betöltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;

Jövedelem: a szociális ellátások igénylésekor is figyelembe veendő jövedelmek köre.(1993. évi III. tv. 4.§.)

Békés, 2009. július 27.

                    Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka sk.

                                          jegyző

November11-én Izsó Gábor, városunk polgármestere és Gyebnár Péter, pályázati referens tartott tájékoztatót iskolánk dolgozóinak. Mint az néhány hónappal ezelőtt a helyi médiák tudósításaiban megjelent, Békés város önkormányzata pályázatot nyert Épületkorszerűsítés és eszközfejlesztés a Békési Kistérségi Iskola Dr. Hepp Ferenc tagintézményében projektjével. A DAOP-2007-4-2-1/2F kódszám alatt futó pályázat céljait és elképzeléseit tárták vendégeink az iskola dolgozói elé. Az általuk elmondottak lényegét osztjuk meg Önökkel.

Az 1981-ben átadott Dr. Hepp Ferenc Tagintézményben az épület karbantartása jelentős összegeket emészt fel, működtetése gazdaságtalan, állaga olyannyira leromlott, hogy mind külső, mind belső felújításokra, valamint az épület jellege miatt magas tetőre és fűtéskorszerűsítésre is szükség van. Az intézmény eszközellátottsága ugyan folyamatosan fejlődött az elmúlt években, azonban az oktatási módszerek változása, a technológiai fejlődés az igényeket állandóan újratermeli. A halmozottan hátrányos helyzetű, a roma gyermekek és sajátos nevelési igényű tanulók számának növekedésével az ő esélyeiket növelő oktatási formák, módszerek bevezetése szükséges. A Dr. Hepp Ferenc Tagiskolában a tanulók száma 601 fő, ebből HH (hátrányos helyzetű) száma 203 fő (33,7%), a HHH (halmozottan hátrányos helyzetű) száma 77 fő (12,8%). A SNI (sajátos nevelési igényű) gyermekek száma 28 fő (4,6%), akik integráltan, a többi gyermekkel együtt vesznek részt az oktatáson.

Az elmúlt 5 év beiskolázási igényeit és a népesség nyilvántartás adatait figyelembe véve Békésen további tanulói létszámcsökkenésre számíthatunk, azonban azzal, hogy Békés kistérségi körzetközpont lett, ezzel oktatási kötelezettségei kiterjedtek a térségi településekre is. Az integráció előrehaladtával már nem csupán a békési lakosság számára szükséges biztosítania a XXI. századi iskolának megfelelő körülményeket, a magas színvonalú oktatást, hanem a környező településeken élő iskoláskorú gyermekek számára is.

Összességében leszögezhető, hogy az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség követelménye mind a településfejlesztési politikában, mind pedig a közoktatásban fokozott figyelmet kap.

Az iskolafejlesztési projekt hosszú távú célja a közoktatási intézmények infrastrukturális és eszközfejlesztése által a 21. századi iskolája programnak megfelelően a minőségi oktatás biztosítása és a hozzáférés megteremtése, valamint az egészséges nevelési környezet kialakítása, mely Békés városát, illetve a környező településeket hozzásegíti az oktatás terén a régión belüli versenyképesség növeléséhez, a fiatal képzett munkaerő megtartásához. Emellett a projekt hozzájárul a helyi közoktatási szolgáltatások hatékony és racionális működésének kialakításához.

Cél, hogy a településen megfelelő színvonalú épületben, korszerű eszközellátottsággal rendelkező iskolák működjenek. A fejlesztés egyik része az épület felújítását, korszerűsítését, energiaracionalizálását foglalja magába. A másik rész a tárgyi berendezések, eszközök beszerzésére irányul.

Projektkezdés: 2008. szeptember 1.

Projektzárás: 2010. augusztus 23.

            A projekt várható összköltsége: 549,5 millió forint

           Békés város önkormányzatának önrésze 10 % (50 millió Ft).

Mit tartalmaz az iskolafelújítás programja?

Az iskola épületének felújítása:

Külső nyílászárók cseréje, belső nyílászárók cseréje, magastető építése, külső hőszigetelés, burkolatok cseréje, vizesblokkok felújítása, fűtésrendszer felújítása, elektromos rendszer felújítása, számítógépes hálózat kiépítése, energiatakarékos izzók, berendezések beszerzése, festés, mázolás: az épület külső és belső festése.

Parkoló felújítása

A projekt részeként újraaszfaltozásra, illetve az aljzat cseréjére kerül sor, és az Építésügyi Hatóság által kötelezően előírt parkoló-férőhelyek akadálymentes létesítésére. Emellett itt kerül felújításra a tanulóknak és pedagógusoknak fenntartott kerékpártároló is.

Játszóudvar

EU konform megoldással, az udvarban játszó és pihenésre alkalmas felületek készülnek speciális játékokkal. Cél az udvar akadálymentes felújítása, balesetmentesítése és oktatási térként való bekapcsolása az oktatási folyamatba. A játékok beszerzésével az iskola hozzájárul a tanulók egészséges fejlődéséhez. Az udvar kertészeti felújítása hozzájárul az egészséges, természetbarát környezet létrehozásához.

Akadálymentesítés

A projekt során az épület komplex, teljes körű akadálymentesítése megvalósul: kialakításra kerül mozgássérült parkoló, rámpa, az összes mosdó, vizes blokk megközelíthetővé válik, a lépcsőkön mindkét oldalt korlát lesz, beépítésre kerül egy lift, amelynek köszönhetően minden szint elérhető lesz.

Eszközbeszerzés

Az iskola tantestületének célja, hogy tanulóbarát, egészséges környezetet teremtsen a diákoknak, hogy megvalósítsa a XXI. századi korszerű iskolát. Ennek érdekében beszerzéseik során kiemelt figyelmet szentelnek arra, hogy az iskolabútorok megfeleljenek az új tanítási- tanulási technikáknak, módszereknek (pl. csoportmunka, kooperatív oktatás stb.).

A projekt tartalmazza szabadidős programoknak, foglalkozásoknak lehetőséget biztosító helyiség, közösségi terem kialakítását, mellyel a szabadidő helyes eltöltéséhez kíván az iskola hozzájárulni.

Az eszközfejlesztéshez kapcsolódik a konyhai gépek korszerűsítése: mosogatógép beszerzése, valamint az ÁNTSZ által is előírt melegítőpult beüzemelése.

Az eszközök listájának összeállítása során a tantestület kiemelt figyelmet fordított arra, hogy mindez összhangban álljon a megvalósítani kívánt tartalmi fejlesztésekkel.

Innovatív elemek a projektben

A projekt során számos innovatív ötlet kerül megvalósításra mind a tartalmi, mind az infrastrukturális, mind pedig az eszközfejlesztés során. Cél, hogy az itt megvalósított projekt egyfajta mintaként szolgáljon a környező települések közintézményei, iskolái számára. A projekt során kiemelt figyelmet kap a környezetvédelmi megoldások alkalmazása (fűtéskorszerűsítés alternatív energiaforrás felhasználásával, esővízgyűjtő, szelektív hulladékgyűjtés), az eszközök során legfőbb szempont a környezetbarát, természetes alapanyagokból készült bútorok beszerzése, melyek többfunkciósak, praktikusak.
Tartalmi fejlesztés során kiemelkedő hangsúlyt kap a pedagógusok szakmai továbbképzése annak érdekében, hogy a gyermekek versenyképes tudást szerezhessenek, valamint cél a gyermekek partnerként kezelése. Mindemellett a projekt hozzájárul az iskola, a szülők, a diákok, és a különböző civil szervezetek együttműködésének elmélyítéséhez.

A projektnek köszönhetően a kompetencia-alapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének, metodikai kultúra átalakulásának következményeként az iskola megteremti az élethosszig tartó tanulás motivációját, személyi és tárgyi feltételeit.

A tanulók esélyeinek növelése céljából előtérbe kerül az önálló tanulás fejlesztése, a szövegértő és kommunikációs képességfejlesztés, a matematikai logikai képességek javulása, az info-kommunikációs képességek formálása.

A Békési Kistérségi Iskola, valamint Tagiskolájának Pedagógia Programjában megfogalmazott nevelési elvek már a kompetenciaalapú oktatás irányába mutatnak, amely szerint a hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át.

A mozgásos tevékenységgel járó fejlesztést, illetve a beszédkészséggel kapcsolatos foglalkozásokat igénylő gyerekek száma évről évre nő. A projekt megvalósítása ezen kiemelt csoportok számára kiemelkedő jelentőséggel bír.

A megfelelő feltételek kialakításával, valamint a beszerzésre kerülő eszközök segítségével a fent említett problémákkal küzdő tanulók eredményesen zárkózhatnak fel társaikhoz és hasonló esélyekkel indulhatnak el a továbbtanulás útján.

Forrás: Király Gyula