A A A
Birtokvédelem

Birtokvédelmi eljárás csak papír alapú írásos kérelem, beadvány alapján indul. Az eljárás során általában helyszíni szemlére is sor kerül. A beadványt megküldhetik postán, vagy behozhatják a polgármesteri hivatalba személyesen. 

Az eljáráshoz nincs nyomtatvány a kérelem szabadon megfogalmazható, ugyanakkor vannak kötelező tartalmi elemei, amelyek hiánya esetén a kérelem elutasításra kerül.

A kötelező tartalmi elemek a 17/2015 (II.16.) Korm rendelet alapján:

2. § (2) A kérelem tartalmazza

a) a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,

b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),

(Amennyiben mód van rá telefonos elérhetőséget is kérünk a kapcsolattartáshoz - ez nem kötelező elem.)

c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,

e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,

(Birtokvédelmet kérni a birtokháborítás utolsó cselekményétől számított 1 éven belül lehet.)

f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

(Lényeges, hogy olyan határozott, egyértelmű kérelmet kell benyújtani amire a jegyző "igent" (kötelez) vagy "nemet" (elutasít) mondhat. Az olyan típusú beadványokat ahol olyan megfogalmazás szerepel, hogy "csináljon valamit, hogy ne ugasonn a kutya",  vagy "csináljon valamit, hogy ne legyen büdös" nem megfelelő, ilyenkor a kérelem leutasításra kerül.)

A kötelező elem hiánya esetén a kérelem elutasításra kerül.

A kérelemhez csatolni kell:

  • A kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat. Ilyen lehet egy fénykép, tulajdoni lap stb. az ügytől függően. A bizonyítékoknak igazolnia kell, hogy a kérelmező birtokos volt, továbbá, hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták.
  • Képviselő (meghatalmazott) eljárása esetén szabályszerű meghatalmazást.  Cég esetében a képviseletet ellátó személy aláírási címpéldány másolattal igazolja képviseleti jogosultságát. Társasház esetében a közös képviseletet ellátó igazolja képviseleti jogosultságát.
  • Amennyiben a birtoksértés ingatlant érint az érintett ingatlan tulajdoni lapjának, vagy bérleti szerződésének, vagy adásvételi szerződésének másolatát.
  • Az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik. (A kérelemt az ellenérdekű fél (felek) megkapják és írásban reagálhatnak az abban leírtakra.)

Az eljárás illetékmentes.

Az állatartással kapcsolatos ügyekben vizsgáljuk azt is, hogy a birtokvédelelm a legjobb elintézési módja az ügynek, vagy van más megfelelőbb eljárás, vagy esetleg más hatóság (többnyire a Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály) hatákonyabban, vagy esetlegesen kizárólagos hatáskörrel rendelkezőként tud fellépni. 

A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha
a) a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,
b) megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
c) valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
d) a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
e) * 
f) a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
g) ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

A birtokvédelmi határozat ellen közigazgatási úton fellebbezni nem lehet, a jegyzői határozat csak bíróság előtt támadható.

A  jogerős birtokvédelmi határozatban közölt kötelezés elmaradása esetén - írásban benyújtott kérés esetén - a határozatot a Polgármesteri Hivatal végrehajtja. Amennyiben a birtokvédelmi határozatba foglalt kötelezés valamilyen cselekmény végrehajtásáról rendelkezik (pl. ereszcsatorna építési kötelezettség), a cselekmény elmaradása esetén, a Vht. alapján bírság kiszabása történik. Amennyiben a birtokvédelmi határozatban elrendelt cselekményt a bírság kiszabását követően sem hajtják végre, a bírság, emelt összeggel, újra kiszabásra kerülhet addig, amíg a cselekményt a birtokvédelmi határozatban foglaltak szerint a kötelezett nem hajtja végre. Az egyszeri bírság maximális összege a Vht. alapján 500.000, -Ft.