Békés Város Jegyzője
Békési Polgármesteri Hivatal, Műszaki Osztály
Békés város közigazgatási területe
Az eljárás illetékmentes
60 nap
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a jegyzőt a vízgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokkal ruházza fel. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. §-a határozza meg, hogy mely esetekben szükséges a jegyző engedélye.
Az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő módon létesített ásott- vagy fúrt kút fennmaradási/üzemeltetési engedély kérelmét a jegyzőhöz kell benyújtani. Ezek utólagos engedélyezésének, valamint megszüntetésének hatásköre megoszlik a jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság között.
1. Mikor kell a jegyző engedélyét kérni?
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
b) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
c) nem gazdasági célú vízigény.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor a Katasztrófavédelemi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási, létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárása.
2. Mit jelent a házi ivóvízigény?
A polgár bejelentett lakóhelyeként nyilvántartott, épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon a magánszemély részéről emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény.
3. Mit jelent a gazdasági célú vízigény fogalma?
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igényt elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.
4. Milyen engedélyt ad ki a jegyző?
Létesítési engedély: A jegyzői engedélyezés körébe tartozó újonnan létesítendő kutak engedélyezése.
Fennmaradási engedély: Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított kutak esetében.
Megszüntetési engedély: Használaton kívüli ásott vagy fúrt kút megszüntetése iránti kérelem esetén.
Üzemeltetési engedély: Azokra a kutakra amelyek a jogszabályok ételmében korábban jogszerűen létesültek engedély nélkül. Újonnan létesülő kutak üzembe helyezéséhez.
5. Milyen kútra kell engedélyt kérni?
- Minden újonnan létesítésre kerülő, az 1. pont szerinti, jegyzői engedélyezés körébe tartozó kútra.
- Minden 1992. február 15. után létesített ásott vagy fúrt kút engedélyköteles. Amennyiben nem rendelkezik létesítési engedéllyel, a fennmaradási engedélyt pótlólag kell megkérni.
- Az 1992. február 15. előtt létesült kutak esetében:
6. Mikor kell szakhatóságot bevonni az eljárásba?
Amennyiben a szóban forgó kút ivóvíz igény kielégítésére is szolgál, abban az esetben szükséges a megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatala szakhatóságként történő bevonása, amely az eljárás során a kérelmezőt akkreditált laboratóriumi vízmintavételre kötelezi, és csak a megfelelő vízminőség esetén adja ki hozzájárulását. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon, és a kérelmező locsolásra vagy állatok itatására használja a kút vizét, úgy nem szükséges szakhatóság bevonása.
7. Mi történik a határidőre nem bejelentett kutakkal?
Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság a Vgtv. alapján az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1.000.000 forintig terjedhet. Természetes személy esetében a kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300.000 forintot. A bírság nem az önkormányzat, hanem a közpotni költségvetés bevétele.
Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki 2020. július 1-ét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt (ásott, vagy fúrt kutat), ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.
8. Milyen illeték- és díjfizetési kötelezettség áll fenn?
Az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek, amelyek a kérelmezőt terhelik.
9. Hogyan kell a kérelmet benyújtani?
A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet rendelkezik, amelynek 2. melléklet II. pontja határozza meg az üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmát.
Az utólagos engedélyezés esetében (fennmaradási vagy üzemeltetési engedély) a jelen állapotot kell vizsgálni, vagyis hogy a kút megfelel-e a hatályos előírásoknak.
A jegyző illetékességébe tartozó fúrt kutak esetében bármely vízjogi engedélyezési eljárásban a dokumentáció beadásánál elegendő a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 13. § (2) bekezdésben megjelölt kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakember közreműködése (kútfúró szakember költségét kell a kérelmezőnek fizetni), nem szükséges mérnöki kamarai tagsággal rendelkező tervező igénybe vétele.
Ásott kút engedélyezéséhez, fennmaradási engedély ügyintézéséhez NEM kell kútfúró végzettségű szakembert igénybe venni, e kutakat a tulajdonos is engedélyeztetheti, a dokumentációt aláírhatja.