A A A

Aktuális hírek

2026. január 26.
SZŐLŐ ARANYSZÍNŰ SÁRGASÁG FITOPLAZMA – kórokozó van jelen Magyarországon
Az aranyszínű sárgaság betegséget okozó Grape¬vine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb karantén kórokozója, amely bejelentési kötelezettség alá tartozik. Jelenleg 19 vármegyéből 12-ben már igazoltan jelen van a kórokozó. Csak a szőlőn okoz gazdasági kárt.

Miért jelent veszélyt?


• a fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50%-kal csökkenhet
• a tőkék 80-100%-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak
• a betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédőszeres eljárás
Hogyan ismerjük fel, milyen tünetek utalnak a jelenlétére?
Az aranyszínű sárgaság terjedése járványszerű, az újabb növények fertőződése egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be és látványos pusztulást okoz. A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyé­szidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, három­szög alakú sodródás.
A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat. Augusztus és szeptem­ber hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a meg­maradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.

 

Hogyan terjed a betegség és mit tehetek ellene?


A korokozó a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes, de például vektorral, fertőzött szaporítóanyaggal igen.
SZAPORÍTÓANYAGGAL: Fontos az egészséges és ellenőrzött szaporítóanyag, mert nagy távolságokra elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Ültessen hatóságilag ellenőr­zött, növényútlevéllel kombinált hatósági címkével ellátott szaporítóanyagot!


FERTŐZÉSI FORRÁSKÉNT SZOLGÁLÓ VADON ÉLŐ GAZDANÖVÉNYEK JELENLÉTÉVEL: Tisztítsa meg az erdei iszalagtól ültetvé­nyét és számolja fel a növényegészségü­gyi szempontból kockázatos elhanyagolt ültetvényét!


TERJESZTŐ ROVARRAL (amerikai szőlőkabóca): Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) testében felszaporodó kórokozó a rovar szívogató táplálkozása során kerül át a fertőzött növényekről a közeli szőlő ültetvények egészséges növényeibe a fi­toplazma.
Fontos a károsítót terjesztő kabócák elleni rendszeres rovarölő szeres kezelés. Viszonylag könnyen lehet védekezni a lárvák ellen, amelyek kelése időjárástól függően május közepétől július elejéig tarthat. Az ültetvényben a kabóca első észlelését követően célszerű az első kezelést június elején-közepén kontakt rovarölő szerrel elvégezni, majd 10-15 nap múlva megismételni.


 Védekezzen a kabócák ellen!
• SEMMISÍTSE MEG A TÉL VÉGI NYESEDÉKET, hiszen a kabóca tojás alakban telel át a szőlő vessző kérge alatt, így fenn tud maradni a tél végi metszéssel eltávolított vesszőkön is.
• HELYEZZEN KI SÁRGA RAGACSLAPOKAT. Olyan területeken, ahol az amerikai szőlőkabóca előfordul, rendszeres kémiai védekezés szükséges.
• PERMETEZZEN – tojások ellen olajtartalmú szerekkel a nyugalmi időszakban – lárvák és a kifejlett egyedek ellen a tenyészidő­szakban. 10-15 nap múlva megismételni.


 Kihez fordulhatunk?


Kérjük, azonnal értesítse hatóságunkat és az illetékes vármegyei Kormányhivatal Növény és Talaj­védelmi Osztályát, ha a fenti információk alapján gyanúja van a károsító jelenlétére. Hazánkban a (kabóca, szőlőlevél, iszalag stb) minták vizsgálatát a Nébih ÉLI Növény-egészség­ügyi Nemzeti Referencia Laboratóriuma végzi. Amennyiben laboratóriumi vizsgálatok alapján beigazolódik a fitoplazma-fertőzés, a hatóság haladéktalanul zárlat alá helyezi az érintett szőlő­ültetvényt, faiskolát, és elrendeli az összes fertőzött, illetve tünetes növény megsemmisítését.

 

Mit tesz a hatóság a bekövetkezett fertőzések felszámolása érdekében?


A hatóság a fitoplazmával fertőzöttnek kimutatott tőkék körüli 1 km sugarú területen a tünetes tőkék megsemmisítését rendeli el, illetve megtiltja a szőlő szaporítóanyag forgalmazását és szállítását, valamint új szaporítóanyag-termő terület létesítését. 4 km sugarú területen pedig fokozott felderítést és kötelező védekezési programot ír elő.


ÉRTESÍTSE HATÓSÁGUNKAT, HA GYANÚJA VAN A SZŐLŐ ARANYSZÍNŰ SÁRGASÁG BETEGSÉG JELENLÉTÉRE!
Tel.: +36 1 336 9000