Hatáskör címzettje

Békés Város Jegyzője

Eljáró hatóság, kérelem előterjesztésének helye

Békési Polgármesteri Hivatal, Műszaki Osztály

Illetékességi terület

Békés város közigazgatási területe

Eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj

Az eljárás illetékmentes

Ügyintézési határidő

60 nap

Ügymenetre vonatkozó tájékoztatás

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (Vgtv.) hatályos rendelkezései értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.

Az engedély nélkül létesített kutak engedélyezésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaltuk össze.

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően került megépítésre, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Fennmaradási engedélyezési eljárást kell lefolytatni, mind az ásott, mind a fúrt kutakra, vagyis minden olyan kútra, amit engedély nélkül létesítettek.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdése értelmében a jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m³/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
• épülettel, vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és a magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
• nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Minden egyéb esetben a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljárása.

A fennmaradási engedélyek megadásához szükséges tervdokumentációk elkészítését az ingatlantulajdonos az általa választott cég, vállalkozó megbízásával teheti meg az adott vállalkozó, cég saját díjszabása szerint.

A kutak üzemeltetéséhez és fennmaradásához vízjogi engedéllyel kapcsolatos kérelem benyújtásakor csatolni kell:

– a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. §-ban leírtak szerinti, a képesítést igazoló okirat másolatát;

– a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklet II. fejezetének 6.7. pontja szerinti fényképfelvételt a kútról és környezetéről.

A jelen szabályozás értelmében, aki 2020. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt vagy ásott kútra, annak 2021. január 1. napját követően vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

A fenti törvény értelmében az eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.